A mellkas és a medence között elhelyezkedő hasüreg a test legnagyobb ürege (méretben a mellüreg a második). A hasban főleg azok a fontos szervek találhatók, amelyek az emésztéssel kapcsolatosak (gyomor, bél, máj, epehólyag és hasnyálmirigy). A [kiválasztás]? (vese, húgyvezeték és húgyhólyag) és a [szaporodás]? szervei (petefészek és méh) szintén a hasüregben vannak.
A has részei
A has oldalfalát és elülső falát [zsír]?ral és bőrrel fedett izomrétegek alkotják. Amikor ezek az izmok összehúzódnak, nő a hasüregi nyomás, amelynek a légzésben és a [széklet]?ürítésben is szerepe van. A hasüreg hátsó fala a gerincoszlop csigolyáiból és szintén izmokból áll. A hasüreget felülről a rekeszizom határolja, amely a hasüreget a mellüregtől elválasztó kupola alakú izom. Amikor a rekeszizom összehúzódik, nő a hasüregbeli nyomás, s ez közrejátszik a légzésben.
A medence üregét rendszerint a hasüreg részeként szokták kezelni (némelyek azonban elkülönítik tőle, s
medenceüregről vagy has-medence üregről beszélnek). A medence üregében található a húgyhólyag, a végbél és a nőknél a szaporodást szolgáló méh és petefészek. A medence alján izmok és csontok vannak.
A hasüreg falát és a hasüregi szerveket a vékony, síkos [hashártya]? borítja. A hashártyaredők a hasüreg hátsó falához rögzítik a szerveket, ugyanakkor a belek viszonylag szabadon mozognak. Ez elősegíti, hogy
az étel végighaladhasson a tápcsatornán. A hashártya más redői - a bélfodor és a cseplesz- látják el a hasüregi szerveket idegekkel, vérerekkel és nyirokerekkel.
Ahhoz, hogy könnyebben helyhez legyenek köthetők a hasüregi szervek, s pontosan meg lehessen állapítani, hol támadt hasi fájdalom, az orvosok négy negyedre osztják a hasüreget: van jobb felső és alsó, valamint bal felső és alsó negyed.