A nefrózis a vese olyan kóros állapota, mely során a vese érgomolyagjinak károsodása miatt fehérje ürül a vizelettel. További tünete a test szöveteinek vizenyője, a fáradtság, a [gyengeségérzés]? és az étvágytalanság. Ez a [betegség]? bármely életkorban kialakulhat, gyermekek körében is gyakori.
Mivel nagy mennyiségű fehérje (különösen albumin) választódik ki az érgomolyagokból a vizeletbe, emiatt csökken a vér fehérjetartalma, s következményesen folyadék is elhagyja a véráramot. A szövetekbe jutó folyadék hatására bedagad a szem és a [boka]?, megduzzad a has, s a vizenyő egyéb jelei is szembeszökők.
Az érgomolyoknak a nefrózisra vezető károsodását vesegyulladás, cukorbaj, szisztémás lupusz eritematószusz és egyéb [autoimmun betegség]?ek idézhetik elő. E betegségekben olyan kóros folyamatok mennek végbe, amelyek hatására gyulladás alakul ki. Ezeken kívül minden olyan állapot nefrózist idéz elő, amelyben nő az érgomolyokban lévő [nyomás]?. Ilyen a [szívelégtelenség]? és a vesevisszér trombózisa. A vesében futó vérerekben áramló vér megnövekedő nyomás is előmozdítja, hogy a vérből fehérje ürüljön a vizeletbe. Az is előfordulhat, a kiváltó ok ismeretken marad.
A nefrózis gyógyíthatatlan betegség, de a vese gyulladását enyhítő kortizonnal és az immunrendszert gyengítő gyógyszerekkel, valamint a vizelet-visszatartást és a vizenyőt csökkentő [vizelethajtó]?kkal a beteg jó állapotban tartható. Ebben az állapotban fontos a csökkent fehérje tartalmú diéta betartása. A súlyos állapotú betegen csak művesekezeléssel vagy veseátültetéssel lehet segíteni.