Hirtelen nagy mennyiségű vízfogyasztás hatására a szervezet nátriumháztartása felborul, és úgynevezett vízmérgezés alakulhat ki. Leggyakrabban megerőltető fizikai tevékenységet követő folyadékvesztés pótlásánál, de előfordul bizonyos egészségügyi problémák esetén is.
Leginkább akkor jelentkezik, ha hirtelen sokat iszunk, vagy, ha a szervezet vízkiválasztását megakadályozó betegségünk van.
Ha a vér nátrium tartalma túl alacsony szintre esik, a sejtek működése nem megfelelő, ami izzadást okoz. Amennyiben az izzadással elveszített vízmennyiségnél lényegesen több pótlást viszünk be, vízmérgezés léphet fel, mert a szervezetben lévő [tápanyag]?ok oly mértékben felhígulnak, hogy már nem tudják ellátni a feladatukat.
| Kolbászmérgezés |
|
A vízmérgezést fajtái
- [Krónikus]? vízmérgezés: a nátriumszint fokozatosan csökken, akár napokig is túl alacsony szinten van, a [tünet]?ek mérsékeltek.
- Akut vízmérgezés: a nátriumszint hirtelen esik le, nagyon súlyos tünetekkel, agyduzzanattal, kómával és esetlegesen halállal járhat.
A vízmérgezés okai
- szédülés
- hányás
- erős fejfájás
- zavarodottság
- letörtség
- kimerültség
- étvágytalanság
- érzékenység
- izomgyengeség
- eszméletvesztés, kóma
Okai:
A nátrium a szervezet egyik fő alkotóeleme, mely több feladatot lát el:
- a sejtek közötti üzenetek szállítása
- a sejtek körüli és az azokban lévő folyadékmennyiség szabályozása
- a vérnyomás karbantartása
- az izmok mozgásához szükséges jelek zavartalan terjedésének biztosítása
A vérplazma normális esetben 136 és 145 mEg/L nátriumot tartalmaz. Akkor beszélünk hiponatrémiáról, ha a vér nátriumszintje ez alá esik. Ilyenkor a sejtek megpróbálják növelni a testfolyadékok nátrium szintjét, úgy hogy hatalmas mennyiségű vizet vesznek fel. A túlzott vízfelvétel miatt a sejtek óriásira duzzadnak.
A szervezet ionháztartásának felborulásához vezető okok
- bizonyos betegségek (pl. rák) miatt kialakuló zavar a szervezet vízháztartásában
- gyógyszerek hatására (pl. [vízhajtó]?k, antidepresszánsok, [fájdalomcsillapító]?k),
- jelentős vérveszteség miatt (pl. baleset)
- edzés közben történő nagymennyiségű víz fogyasztása (az izzadsággal sok nátriumot is veszítünk, ilyenkor a túlzott mennyiségű vízfogyasztás felborítja az ionháztartást)
- [mellékvesemirigy]? működési rendellenessége, vagy alacsony pajzsmirigy-működés okozta hormonális változások
- antidiuretikus hormon szindróma (a hormon túl magas szintje miatt vizelet-kiválasztás helyett a szervezet visszatartja a benne lévő folyadékot);
- polidipszia (túlzott mértékű szomjúságérzettel járó állapot, emiatt a beteg nagy mennyiségű folyadékot fogyaszt)
- súlyos hányás
- kiszáradás,
- alacsony nátriumtartalmú [diéta]?,
- veseproblémák (a szervezet nem tudja elvezetni a felhalmozott vizet)
- ha kimerüléses szívelégtelenség miatt a szervezet visszatartja a folyadékot.
Vízmérgezés: Rizikófaktorok
- Életkor: az idősebbeknél gyakoribb az alacsony nátriumszint.
- Nem: nőknél gyakoribban fordul elő
- Diéta: alacsony nátriumtartalmú diéta, mely különösen vízhajtóval együtt erősen megnöveli a betegség kialakulásának kockázatát.
- Intenzív testezés
- Klíma: szokatlanul meleg időjárás miatti fokozott izzadásnak köszönhetően a szervezet sok nátriumot veszíthet.
- A szervezet vízháztartását befolyásoló betegségek
A vízmérgezés kezelése
Amennyiben betegség vagy gyógyszer okozta vízmérgezése van, az orvos a folyadékbevitel csökkentését fogja javasolni, hogy a vér nátriumszintje emelkedjen.
Akut vízmérgezés esetén agresszív kezelés szükséges:
- elektrolitokat tartalmazó intravénás folyadék
- gyógyszeres kezelés, mely során a vízmérgezés tüneteit (fejfájás, hányás, stb) kezelik
- hormon injekciók (pl. Addison-kór esetén)
A vízmérgezés megelőzésének lehetséges módjai
- Edzés közben elektrolitokkal dúsított sportital fogyasztása
- Testedzés alatt csak annyi vizet szabad inni, amennyit az izzadással elveszett. Óránként 8 dl folyadéknál többet fogyasztani testedzés során tilos!