Agyi értörténés

Az agyi értörténés, latinul: stroke (sztrók ) az agyműködés károsodását okozza, amelyet agyinfarktus idéz elő (ilyenkor az agyszövet bizonyos része oxigénhiány miatt károsodik). A sztrók a megbetegedések és a halálozások egyik leggyakoribb oka, amely elsősorban az időseket fenyegeti. Az agyi értörténés rendszerint nem gyógyítható, de sok minden tehető a megelőzése végett, s bizonyos esetekben csaknem teljesen helyreállítható a károsodott működés rehabilitációval.  

Okai:

Agyi érbántalmak

Agyi érbántalmak Részletesen az agyi érbántalmakról >>

Az agyinfarktusnak több oka lehet. Az a leggyakoribb, hogy vérrög alakul ki a fejverőérben, s ez elzárja a vér útját az agyban. Az érnek azon a szakaszán jelenik meg vérrög, amelyet érelmeszesedés károsít.
Az is előfordulhat, hogy a fejverőérben képződő vérrög útra kel, s a [véráram]?mal az agyba jut, ahol infarktust idéz elő.

 

A fejverőér két ága és számos agyi verőérág záródhat el, amely az agy különböző részeit látja el vérrel. A megbetegedett agyi verőér megrepedése (agyvérzés) is agyi értörténés, de ilyesmi ritkábban következik be. Rendszerint érelmeszesedés miatt károsodott verőér vagy veleszületett bogyós [értágulat]? reped meg. Az agyszövetbe jutó vér szöveti károsodást idéz elő.

Tünetei:
A szerint változnak, hogy az agy mely része károsodott. Gyakori panasz valamelyik testrész mozgásának megszűnése (bénulása), valamint [gyengeségérzés]?, csökkent érzékelési képesség, bizsergés, az izomműködés összehangoltságának megbomlása, [látási probléma]? és [beszélési nehézség]?.
A tünetek hírtelen vagy fokozatosan jelennek meg, s a súlyosságuk változó. pl. agyvérzéssel hírtelen erős fejfájás, és fényérzékenység járhat.
Az agyi értörténés gyakori előjele az átmeneti helyi vérszegénységi roham, amely mini sztrókként fogható fel. Ilyenkor a vérellátás rövid idejű zavara nem elégséges ahhoz, hogy tartós károsodást okozzon. Jóllehet tünetei az agyi értörténésre emlékeztetnek, de átmenetiek, s a páciens általában 24 óra alatt teljesen rendbe jön.
Ez az esemény azonban annak a lehetőségére figyelmeztet, hogy a jövőben maradandó következményű sztrók következik be.


Kezelés:
Rendszerint kórházban kezelik az agyi értörténésen átesett betegeket, ugyanis [intenzív ellátás]?ra szorulnak. Minél előbb kórházba kerül a páciens, annál jobbak a hatékony kezelés esélyei. Számítógépes [rétegröntgenezés]?sel vagy [mágneses magrezonanciás vizsgálat]?tal állapítják meg a sztrók helyét és kiterjedését, de ezen a módon zárják ki az agyvérzés és [szövetkárosodás]? lehetőségét is.
Ha vérzésre és vérrög jelenlétére derül fény, a vért és a vérrögöt műtéttel kell eltávolítani az agyból, s amennyire csak lehetséges, helyre kell állítani az ép helyzetet.

 

Amikor három órán belül mesterségesen létrehozott szöveti plazminogénaktivátort juttatnak a vérbe, az feloldhatja a vérrögöt, s ezzel javítja a baj kimenetelét. Egyéb esetekben a rehabilitációra irányul a figyelem. Beszédkezelés, foglalkozási és testi kezelés, valamint egyéb gyógymódok állnak rendelkezésre ahhoz, hogy a működések a lehető legnagyobb mértékben helyreálljanak.
A kezelésnek az is a része, hogy minél kisebb legyen az újabb agy értörténés kialakulásának kockázata. Evégett korlátozni kell azokat a tényezők (dohányzás, magas vérnyomás, cukorbaj, és [magas vérzsír szint]?) amelyek súlyosbítják az érelmeszesedést.