A hysterectomiának (hiszterektómia) is nevezett beavatkozás a méh műtéti eltávolítása. Az operáció nemcsak testileg, de lelkileg is komoly megrázkódtatást jelenthet, hiszen a nő ezzel elveszíti termékenységét, s az is előfordul, hogy kevésbé érzi magát vonzónak és nőiesnek.
Éppen ezért az érintetteknek rendszerint a műtét előtt és után is felajánlják a tanácsadást.
A méhet érintő rák esetén a beavatkozás életmentő lehet. A méh eltávolítása után elmarad a menstruáció.
Miért van szükség a méheltávolításra?
Ha egy nőnél méhrákot vagy méhnyakrákot diagnosztizálnak, sok esetben csak méheltávolítással menthető meg az élete. A beavatkozás egy részét azonban azért végzik, hogy megszüntessék az állandó fájdalmat, ami például a súlyos menstruációs zavarok vagy a kismedencei gyulladásos betegségek (pl. idült petevezeték-gyulladás) okoznak.
Igen fájdalmas vagy különösen heves menstruációs vérzéseket okozhatnak a miómák, a méh falának jóindulatú daganatai. Néha önmagában eltávolíthatók, de ez nem mindig jelent megoldást, ugyanis a mióma hajlamos a kiújulásra. Ilyenkor az orvos a probléma tartós megoldásának egyetlen lehetőségeként méheltávolítást javasolhat.
A fájdalmas vagy nagyon erős menstruációs vérzések egy másik lehetséges oka a súlyos endometriózis, amikor a méh nyálkahártyájának (endometrium) apró darabkái kijutnak a hasüregbe, s ott más szövetekbe ágyazódnak. Ha az állapotot nem sikerül gyógyszerekkel vagy a járulékos ciszták kimetszésével enyhíteni, méheltávolításra kerül sor. A változás kora után sem a miómák, sem az endometriózis nem okoznak további panaszokat.
Méheltávolításra lehet szükség méhelőesés esetén is, amikor a méhet, a húgyhólyagot és a végbelet rögzítő szalagok túlfeszülése miatt a méh elmozdul a helyéről. Az állapot súlyosabb változatában a méh akár a hüvelybe is leszállhat.
A méheltávolítást altatásban végzik. A méhet rendszerint a hasfalon ejtett vágáson keresztül veszik ki, bár a műtét olykor a hüvelyen át is elvégezhető. Az utóbbi megoldás nem lehetséges, ha a méh nagyon nagy, vagy ha letapadt, amint az egyes rákos daganatok és endometriózis esetén történhet.
Néha megoldható az endoszkópos méheltávolítás is, amelyet egy egészen kis bemetszésen keresztül végeznek el. Ilyenkor gyorsabb a gyógyulás, és kevesebb heg képződik.
A változás korát még el nem ért nőknél a petefészket általában a helyükön hagyják, mivel eltávolításuk után klimaxos tünetek jelentkezhetnek -például hőhullámok vagy hüvelyszárazság- s megnő a szív és érrendszeri betegségek, valamint a csontritkulás kialakulásának kockázata. Még a petefészkek megkímélése esetén is előfordulhat, hogy a klimax korábban jelentkezik. Ezért a műtét után azoknak a nőknek, akiknek még a változás kora előtt el kell távolítani a petefészkét, hormonpótló kezelést javasolnak, csakúgy, mint azon fiatalabb nők esetében is, akiknél a petefészkek megkímélése ellenére idő előtt jelentkeznek a klimax tünetei.
A méheltávolító műtét után:
A méheltávolítás után a betegnek általában legfeljebb egy hetet kell kórházban töltenie, bár endoszkópos műtétet követően akár már egy nap után is hazaengedik. A lábadozás mintegy hat hétig tart. Az alhasban az izomszövetek gyógyulásáig sajgás érezhető, s néhány napig, amíg a belső sebek be nem gyógyulnak, hüvelyi vérzés és folyás is lehetséges. A műtét után egy hónapig nem tanácsos nehéz dolgokat emelni, nemi életet élni vagy hosszasan autót vezetni, hogy ne erőltessük túl a hasizmokat.