A rózsahimlőt rubeolát is olyan vírus okozza, amely a fertőzött emberből a levegőbe jutó folyadékcseppekkel terjed. E betegség lappangási ideje két-három hét. Bár nagyon [fertőző]?, rendszerint enyhe lefolyású, amely csak napokig tart, néha azonban izületi gyulladás bonyolítja. Ha a [terhes]? nő az első harmadban rubeolás lesz, nagy a kockázata annak, hogy a [magzat]?a fejlődési rendellenességgel jön világra.
A gyermekkori rózsahimlő enyhe ingerlékenységgel, valamint a [nyak]? és a fej hátsó részén levő [nyirokcsomó]?k kismérvű, ám tapintásra érzékeny nagyobbodásával kezdődik. Átmenetileg [kiütés]?ek jelenhetnek meg az [arc]?on és a fülek mögött, amelyek gyorsan ráterjedhetnek a testre is. Rendszerint akkor figyel fel rájuk a szülő, amikor a gyermeket meleg vízben fürdeti, de akkorra általában el is tűnik, mire a gyermek [orvos]? elé kerül, s nem is újulnak ki. Egyidejűleg a [szájpad]?on is előtűnik néhány folt. Bár enyhe hőemelkedés előfordulhat, a gyermek rendszerint nemigen érzi magát betegnek, de az orra is folyik. Esetenként előfordul, hogy a vérben keringő vérlemezkék számának átmeneti megcsappanása miatt a bőr elszíneződik.
A felnőtteknek gyakran, míg a gyermekeknek ritkán válik fájdalmassá valamelyik izülete. Elsősorban az [ujj]?ak izületei fájhatnak. A páciensek nagyon kis hányadánál alakulhat ki agyvelőbántalom, amikor is gyulladás miatt az agy károsodhat. Az ilyen betegek halálozása 20% körüli, de akik meggyógyulnak, azoknak a gyógyulása teljes mérvű.
Ha a nő teherbe kíván esni, ajánlatos megnézetnie, hogy van e rózsahimlő vírussal szemben ellenanyag a vérében. Amikor megfelelő mennyiségben fordul elő ilyen ellenanyag a vérben, semmilyen gond sincs, ám rubeolaellenes ellenanyag híján tanácsos a nőnek vakcináltatnia magát a terhesség bekövetkezése előtt legalább 3 hónappal. Ha az embrió a tizennegyedik hét előtt megfertőződik a rózsahimlő vírusával, a terhesség megszakadásától szívfejlődési rendellenességen valamint [szürke hályog]?on és [zöld hályog]?on át a [süketség]?ig különböző zavarai támadhatnak. Nem okvetlenül fejlődik megfelelően az agya sem, s ebből értelmi visszamaradottság alakulhat ki, amelynek a jelei már a születés utáni tizennegyedik hét után mutatkozhatnak.
A rózsahimlő elleni első védőoltást, rendszerint a kanyaró és a járványos [fültőmirigy-gyulladás]? elleni vakcinával együtt, tizenkét-tizenöt hónapos korban kapja a gyermek. A második oltásra a tizenéves kor elején kerülhet sor. Időnként ízületi gyulladás jelenhet meg az idősebb gyermekeknél és a nőknél, de egyébként a védőoltás után kevés szövődményre kell számítani.