Patikapédia szócikk találomra
Vesekő
latin: nephrolithiasis (nefrolitiázis)
Kő képződése a vesében vagy a vesekelyhekben és a vesemedencében, melyek a vizeletből kicsapódott sókból alakulnak ki. Többnyire mésztartalmúak. A vesekőképződés előtt gyakran előfordul vesehomok képződése illetve ürítése.
Kialakulása:
Keletkezésében szerepet játszik a táplálkozás, a túlzott kálcium bevitel hajlamosító tényező.
A mellékpajzsmirigy fokozott működése is vesekőképződést okozhat. Köszvényben a magasabb húgysavszint hatására húgysavkő alakulhat ki.
Tünetek:
Átmenetileg fellépő, heves deréktáji, vesetáji fájdalom, mely a lágyékba sugárzik. Sokszor jelentkezik hányinger, hányás, kialakulhat lázas állapot. A beteg levert, fáradt, rossz a közérzete. A veséből elindult kő a húgyvezetékben elakadhat és igen fájdalmas [vesekóliká]?t okozhat. Ha a kő nem távozik, mögötte vizeletpangás alakul ki, amelyben könnyen elszaporodnak a baktériumok. A vizelet véressé válhat.
Kezelés:
Lázas állapot, terhesség, vagy olyan beteg esetén, akinek csak egy veséje van, feltétlenül szükséges orvoshoz fordulni. Veseköves roham esetén fájdalomcsillapító szerek és görcsoldó adása szükséges, melynek hatására a húgycsőizomzat ellazul és ha nem túl nagy a kő, eltávozhat. A megakadt kő húgyúti fertőzés kialakulásával vesekárosodást okozhat, ezért ultrahangos kőzúzás vagy műtéti eltávolítása indokolt.
Bőséges folyadékfogyasztással, rendszeres testmozgással, a magas kálcium bevitel kerülésével a vesekőképződés megelőzhető.