Ez a betegség azoknak a vesetestecskékben levő apró érgomolyagoknak a gyulladása, melyekben a vérből kiszűrődnek a salakanyagok, s vizelet termelődik. A károsodott érgomolyagok nem képesek a salakanyagok kiválasztására, s ez súlyos veseműködési zavarhoz vezet. Az immunrendszer bizonyos reakcióival is kapcsolatban lehet, ám az esetek többségében nem ismeretes a pontos oka. A betegség heveny és idült is lehet.
- A heveny (hirtelen kialakuló) érgomolyagokat érintő vesegyulladás néha sztreptokokkusz baktérium által okozott torokgyulladás után alakul ki, emiatt gyakoribb a gyermekek, mint a felnőttek körében. A fertőzés után néhány héttel azt veszi észre a páciens, hogy sötétebb és enyhén vöröses színű a vizelete, bedagad a szeme és a bokája, rosszul érzi magát, aluszékonnyá válik, fáj a feje, valamint hányingere támad és hányhat is. A veseműködést célzó vérvizsgálat biokémiai rendellenességeket tár fel a vérben, míg a vizeletben vér és fehérje fordul elő. Az enyhe betegség ágynyugalommal, illetve só- és a folyadékfogyasztás korlátozásával jól kezelhető. Néha azonban, különösen felnőttek esetén, művese kezelésre lehet szükség, mindaddig, amíg a vese nem működik rendesen.
- Az idült érgomolyagos vesegyulladás lassan alakul ki, s csak akkor derül rá fény, amikor a vese rendellenesen kezd működni. Ez húsz-harminc évet is igénybe vehet. Minthogy a tünetek fokozatosan fejlődnek ki, rendszerint más irányú orvosi vizsgálat során fedezik fel e betegséget, pl. ha magas vérnyomást idéz elő. Amikor a tünetei megjelennek, vér fedezhető fel a vizeletben, a páciensnek csökken a testtömege, hányinger és hányás gyötri, betegnek és fáradékonynak érzi magát, fáj a feje, izomgörcsei támadnak, sötétebb színű lesz a bőre, s zavart tudatúvá válik. Az idült vesegyulladás folyadék felhalmozódással és vizenyővel is járhat. A kórisme a vese csökkent működését jelző vérvizsgálattal, valamint vizeletelemzéssel igazolható, amely vért és fehérjét mutat ki a vizeletben. A hasi ultrahang vizsgálattal, a CT vizsgálattal és a vesemedence kontrasztanyagos röntgen vizsgálatával heges és zsugorodott vese látható. A veséből vett szövetminta mikroszkópos ellenőrzése az érgomolyagok gyulladását tárja fel.
A vesegyulladás néha magától is enyhül. Máskor kortikoszteroidos és az immunrendszert elnyomó gyógyszeres kezeléstől remélhető javulás. Sok esetre jellemző azonban, hogy a kezelés nem jár gyógyulással, s ilyenkor a tüneteket kell enyhíteni, ameddig csak lehet.
Magas vérnyomás elleni szerekkel csökkenthető a vérnyomás, de ehhez arra is szükség van, hogy az ételek korlátozott mennyiségben tartalmazzanak sót, folyadékot és fehérjét. A betegség végső szakaszában rendszeres művesekezelés vagy veseátültetés válhat szükségessé.