SLE (Szisztémás Lupus Erythematosus) más néven lupus, lupus erythematosus, krónikus autoimmun betegség.
Gyulladásos autoimmun betegség, melynek következtében a megtámadott szervek begyulladnak, és különböző mértékben károsodnak. A lupus erythematosus (vörös farkas) elnevezés a betegséget kísérő bőrpír megjelenésére utal.
Az SLE betegek szervezetének védekező rendszere meghibásodva működik. Az immunrendszer a sejtmagra reagáló, az ellen termelődő antitesteket termel. Közvetlen kiváltó okát nem ismerjük, de az valószínűsíthető, hogy örökletes tényezők is befolyásolják a betegség iránt fogékonyságot.
Nem ritka kórkép, évente kb. minden 10.000-ik embert érinti újonnan. A jellegzetes beteg fiatal nő, a a férfiaknál a férfihormon kicsit véd. Nőknél a betegség gyakran szülés után jelentkezik, ami feltehetően összefügg azzal, hogy a terhesség során a női hormonszint megemelkedik.
A betegség lefolyása hullámzó, enyhébb és aktívabb szakaszok váltják egymást, utóbbiak súlyossága rendkívül változó. A tünetmentes és aktív szakaszok időben is rendkívül változók. A tünetmentes időszak éveken át is tarthat. 10-15 éves lappangási idő után is újra fellobbanhat.
A gyulladás (az autóimmun rendszer olyan reakciója, mint amilyet a szervezet belső ágens- baktérium, vírus, stb. elhárítására alkalmaz) a szervezetben különféle szervkárosodásokat hozhat létre, érinti a
Többféle speciális megjelenési formája van, így a
- Discoid lupus, mely a bőrt érinti,
- A gyógyszer indukálta típus, mely az érintett szer elhagyására megszűnik,
- Átfedő forma, mely egyéb autoimmun és rheumás betegség képét is magán viseli.
Az alábbi tünetek megjelenése segíti az orvost abban, hogy a betegséget egyéb autóimmun kórképtől elkülönítse:
- Pillangó alakú arcpír megjelenése az orcákon és az orr nyergén,
- Hámló, diszkoszra jellemző alakú kiütás az arcon, a nyakon és/vagy a mellkason
- A bőr fényérzékenysége
- Fekély(ek) megjelenése a szájban
- Ízületi gyulladás fájdalommal és az ízületek merevségével,
- A savós hártyák gyulladása: szívburok, mellhártya és/vagy a hashártya érintettségével, légzésre jellemző fájdalommal és felületes légzéssel,
- Vese eltérések (pl. fehérjevesztés a vizelettel),
- Központi idegrendszer érintettség
- Vérszegénység vagy egyéb, a vérképző rendszert érintő károsodás,
- Különféle laboratóriumi leletek.
Ezen kívül számos egyéb panasz vagy tünet is előfordul, melyek nem jellegzetesek, ellenben igen gyakran előfordulnak:
- Gyengeség érzés
- Láz
- Bőrkiütés
- Izomfájdalom
- Hányinger
- Hányás, hasmenés
- A [nyirokcsomó]? megduzzadása,
- Étvágytalanság, fogyás
- Hideg érzékenység
- EKG eltérések, melyek szívbetegségre utalnak
- Kóros mellkas röntgen felvétel –mely gyulladásos folyamatra lehet jellemző.
Mire kell odafigyelniük az SLE-ben szenvedő betegeknek?
- Kerüljék a napozást, a szoláriumozást, nyáron pedig alkalmazzanak magas faktorú fényvédő krémet!
- Ne szedjenek fogamzásgátló tablettát, mert a női nemi hormon tartalmú gyógyszerek a betegség kiújulását okozhatják!
- Fokozottan óvakodjanak a fertőzésektől!
- Kerüljék a stresszhelyzeteket, és a túlzott fizikai megerőltetést!
Milyen kilátásai vannak az SLE-ben szenvedő betegnek?
Az SLE-ből nem lehet meggyógyulni, egész életen át szenved tőle az, akinél kialakult. Lefolyása változatos, függ a beteg életkorától, nemétől (férfiaknál súlyosabb), egyéb betegségeitől is, ezért a kimenetel nem jósolható meg egyszerűen, ám gyors lefolyást követő halálhoz csak igen ritka esetekben vezet. A legáltalánosabb az, hogy a tünetek éveken, évtizedeken keresztül hol fellángolnak, hol enyhülnek. A betegek egy része spontán javulást mutat, nagy részük pedig jól reagál a kezelésre. Korábban az SLE-ben szenvedők élettartama jóval alacsonyabb volt az átlagosnál, napjainkban azonban szerencsére általában csak néhány évvel csökken!
Az SLE kezelési lehetőségei:
A lupus kezelésére alkalmazott gyógyszerek legnagyobb része gyulladáscsökkentők és fájdalomcsillapító szerek. Szteroidos és nem szteroidos gyulladáscsökkentőket egyaránt alkalmaznak, utóbbiaknak kevesebb a káros mellékhatása, de a betegség aktív szakaszában a szteroidok sem nélkülözhetők. Nem ajánlatos és nem is szükséges azonban a betegség kezdetétől élethosszig tartó folyamatos szteroidkezelés. Enyhe esetben - ha csak bőrtünetek vagy ízületi fájdalom áll fenn - elegendő erős hatású gyulladásgátló gyógyszerek vagy antimaláriás szerek alkalmazása is.
Súlyos tünetek - veseérintettség, idegrendszeri szövődmények - felléptekor azonban nem mindig elegendő a szteroid.
Ekkor a daganatos betegségek kezelésében általánosan alkalmazott citosztatikumok (azathioprin, cyclophosphamid, methotrexat), valamint nagy dózisú immunglobulin adására is sor kerülhet. Ha a veseelégtelenség kialakul, a beteg dialízisre, azaz művesekezelésre szorul heti 2-3 alkalommal.
A tünetektől függően szükség lehet még vérnyomáscsökkentők, vízhajtó gyógyszerek, [gyomorsavcsökkentő gyógyszerek]?, epilepszia ellenes szerek, véralvadásgátló alkalmazására is.
A fertőzések elleni védelem, valamint a gyógyszer-mellékhatások csökkentése érdekében multivitamin, kálcium, a csontritkulás ellensúlyozására biszfoszfonátok adagolása, tovább véralvadékonyságot csökkentő szerek adása szokásos.
A betegségből adódó hangulatváltozások kiegyensúlyozására főként antidepresszánsokat használnak.
Az ízületi gyulladások mellett a mozgásképesség megtartására jótékony a megfelelő fizioterápia; a gyógytorna, masszázs, fürdők és pakolások.